A Városmajori Színházi Szemle idén sem feledkezett meg a klasszikus magyar drámai művekről, hiszen a versenyprogramjában megtalálható az egyik leghíresebb drámaíró, Csiky Gergely színműve, a Buborékok is.
Nem először találkoztam már a művel, így volt némi sejtésem, hogy mit fogok kapni az előadástól. A Buborékok az a típusú színdarab, amely a Tartuffe-höz hasonlóan tükröt tart a nézők elé. Molière-nél a manipuláció, a szemfényvesztés, egymás kihasználása és a köpönyegforgatás mechanizmusai működnek, és ha közelebbről megnézzük, Csiky Gergely darabja is hasonló, szinte ugyanazon apparátust alkalmazza. Történetünk főszereplője, Somlay Ignác (megegyezik Orgon karakterével), gyáva anyámasszony katonája, jóhiszemű viselkedésének köszönhetően a család összes tagja kihasználja őt: elfogadja felesége financiális hóbortjait, rendezi lányai adósságait, a manipuláció buborékja teljesen magába zárja. Somlay Orgonhoz hasonlóan elszenvedő és egyben felelős is, hiszen naiv viselkedésével egyre csak bátorítja és támogatja a körülötte lévők magatartását. A manipuláció, taktikázás és a mesterkedés mindkét előadásban fontos szerepet kap, azonban a Buborékokban leginkább a nők azok, akik befolyásolják a férfiakat. A felsorolt eszközöket mesterien alkalmazza a cselekmény során Somlay Ignácné, aki rossz szülői mintát mutat gyermekei számára, csakis a külsőségeknek él, terrorizálja urát, valamint a realitásérzékének olyan magas szintű hiánya jelenik meg a karakterében, amit a darab rendezője Novák Eszter csakis vígjátéki formában tudott a színpadra vinni.
Az egész színdarabot a vígjátéki hangulat teszi elviselhetőbbé, hiszen Csiky Gergely, akárcsak Molière, valós emberi sorsokat mutat be, a nézők pedig csak kacagnak a színpadon látottakon, miközben felmerül bennem a kérdés: Vajon tudják, hogy mindeközben önmagukon nevetnek?
Novák Eszter, a darab szerzőjével ellentétben boldog befejezéssel zárja az előadást, hiszen a vígjátéki hangulat és az operett műfajából átvett zenei aláfestés előre determinálja a vidám finálét, ezzel is emészthetőbbé téve a nézőközönség számára a valóságot.
Szerző: Ledvényi Enikő
[Fotók: Szigligeti Színház]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése