2015. augusztus 5., szerda

„Béke és szeretet?” Kinek mit jelent a Föld nevű bolygó?

A városmajorban bemutatott Föld hangjai c. koncertet tavasszal, a Föld Napján láthatta először a közönség.

Igazából nem tudtam, hogy mit várhatok az estétől, de abban biztos voltam, hogy nem fogok csalódottan távozni. Horgas Esztert és Falusi Mariannt senkinek sem kell bemutatnom, mindketten varázslatos egyéniségek. A ClassJazz Band együttes (Cseke Gábor - zongora, szintetizátor, Dajka Krisztián - gitár, Hárs Viktor - basszus, Gyenge Lajos - dob, Pusztai Csaba - ütőhangszerek) Horgas Eszter kezdeményezésre jött létre 1999-ben. Azóta rendszeresen lépnek fel együtt. 


Kíváncsi és érdeklődő voltam, a közelgő eső szerencsére nem akadályozta meg a nagyszámú közönséget abban, hogy a helyszínre érkezzen.

Elkezdődött a koncert, a kivetítőn néhány perces videót láthattuk a Földről. Ez idő alatt a fellépők megérkeztek a színpadra, mindannyian fehér ruhában. Hirtelen a béke és szeretet fogalmai jutottak eszembe, pedig egyébként távol állnak tőlem az efféle gondolatok. Bevezető nélkül kezdődött el az esti program. és tartott közel 100 percen keresztül, szünet és megszakítások nélkül. Pillanatok alatt elfeledtük a hétköznapokat, a gondokat és egy másik világba csöppentünk. Csak a zene és a kikapcsolódás. Egy különleges időutazás kezdődött: jártunk Amerikában, Spanyolországban, Argentínában, Tibetben, Magyarországon. Tettük mindezt úgy, hogy mindig az adott országra jellemző stílusú zenéket hallgattunk – a kivetítőn megjelenő képek (hegyek, hidak, boltok, ruhák, tájképek) segítettek a tájékozódásban. Az őserdőben is eltöltöttünk néhány percet. A kivetítőn megjelenő állatokhoz a zenészek különféle állathangokat is kreáltak, ezzel még különlegesebbé téve az utazást. Szomorú, szívszorító pillanatokat is átélhettünk, de vidámabb dallamok is felzendültek.  


Néhány szám erejéig Falusi Mariann különleges és egyedi hangját is megcsodálhattuk, amikor a Zöld erdőben, a Hallelujah, a Repülj, madár, repülj, a Somewhere Over The Rainbow, az Ez neked kell című számokat énekelte. Mindben rengeteg érzelem lakozott. A Repülj, madár repülj c. dalnál el is érzékenyültem kicsit.
  
A zárásként a Pá, kis aranyom c. számot hallhattuk, amit közösen adtak elő a fellépők.  

Horgas Eszter hatalmas szívvel, lendülettel és átéléssel szólaltatta meg a hangszerét, melynek hangja kitűnt a többi hangszer közül. 


Sok előadáson, koncerten megfordultam az elmúlt években, nagyon ritka az, amikor a közönség eggyé válik a produkcióval. Ez most megtörtént, mégpedig már az első pár percben. Együtt tapsoltuk percekig a zeneszámok után. És ez nem olyan „kötelező taps” volt, hanem őszinte és valóban szívből jövő öröm és hála. Egy emberként adtuk át magunkat a hangulatnak, a látványnak, a hangoknak és az érzelmeknek, melyeket Horgas Eszter és Falusi Mariann művésznők, valamint a ClassJazz Band nyújtott számunkra.   

Bánhidi Viktória
(A képek forrása Falusi Mariann hivatalos Facebook-oldala)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése