Akik július 13-án este eljöttek a Városmajori Szabadtéri Színpadra, mind emlékezni jöttek. Vagyis inkább felidézni olyan dalokat, amelyeket még ma is hallgatunk, dúdolunk. Meglehet talán nem is mindig tudjuk, hogy a sorok, amelyek olykor nem jutnak eszünkbe egy-egy dudorászás alkalmával, kinek a tollából születtek meg. Pedig a főszereplőről nem illik megfeledkezni. Száz éve született Zsüti, azaz G. Dénes György.
Az első énekes személyében a kellemes megjelenésű, időközben nővé érett, kirobbanó energiájú Radics Gigit üdvözölhettük. Megáll az idő – hangzik el az ismert nóta refrénje. Egy pillanatra talán ez így is van, de csak azért, hogy visszarepítsen minket letűnt korok kávéházaiba, mulatóiba és megidézze azok hangulatát. Az est házigazdája Harsányi Levente volt, aki egy jó konferansziéhoz híven szellemes és informatív megjegyzéseivel vezette a nézők figyelmét egyik számtól a másikig. A dalok a Budapest Bár énekeseinek és zenészeinek tolmácsolásában hangzottak el. A különleges alkalomra csatlakozott hozzájuk Tompos Kátya (énekesnő-színésznő), s a már korábban említett Radics Gigi is. Az első pár nótát hölgyektől hallhattuk. Őket követte Kollár-Klemencz László (Kistehén Tánczenekar) Csinibabája, amely pezsdítően hatott mindannyiunkra. Az egyik szám, ami leginkább magával ragadott, a Munka után, estefelé volt, amelyet Zsüti Karády Katalinnak írt, s amit most Németh Juci énekelt a közönségnek. Se túl vidám, se túl szomorú nem lesz tőle az ember, éppen illik egy ilyen nyári estéhez.
Harsányi Leventétől megtudhattuk, hogy Zsüti egy Duna-parti szálloda teraszán rendezkedett be az írásra, s ott fogadta a művészeket, akiket megajándékozott egy-egy szerzeményével. Konferansziénk azt is elmesélte róla, hogy legendásan jókedvű, s az öniróniát sem nélkülöző, kiemelkedő humorérzékkel megáldott alkotó volt.
Az emlékest során színpadra lépett Behumi Dóri, az egykori Jazz+Az énekesnője is, aki hol komorabb, hol vidámabb dalokkal szórakoztatta a nagyérdeműt. Mező Misi (Magna Cum Laude) a Bordalt énekelte el a Hegedűs a háztetőnből. A dal nem tévedésből került be a műsorba, mivel Zsüti musicalek fordítójaként is tevékenykedett.
Egyfajta ráadásként a Budapest Bár nemrégiben megjelent lemezéről (Klezmer) játszott el egy számot. Ezzel lehetőségünk nyílt egyedül a zenészekre koncentrálni, akiket csak csodálni lehetett, amiért ilyen szeretettel és odaadással muzsikáltak. Úgy érzem sikerült Zsütit méltóképpen megünnepelni. Örüljünk, hogy ilyen zenészeink, énekesink és dalszerzőink vannak… voltak… és reméljük lesznek is.
Horváth Fruzsina
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése